Az mRNS-vakcinák alapját kidolgozó magyar kutató szerint a Pfizer oltása a vírus brit és brazil változata ellen ugyanúgy véd, mint a vuhani ellen. Ugyanakkor valamivel kisebb a hatásossága a vírus dél-afrikai variánsával szemben.
A Pfizerrel közösen koronavírus-fertőzés elleni vakcinát fejlesztő cég a tavalyi első negyedévben masszívan veszteséges volt.
Az mRNS-alapú oltások kifejlesztésében kulcsszerepet játszó, egyébként Amerikában élő biokémikus május 27-ig Magyarországon van, de innen is teljes időben dolgozik.
Kutatásairól, az mRNS technológiáról és az elmúlt évtizedekről is beszélt a BioNTech alelnöke a 194. közgyűlés ünnepi ülésén.
A miniszter szerint a táblázatból hiányzó adatok mindenki számára ismertek voltak.
A Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus szerint a táblázatban más adatot is fel kellett volna tüntetni.
Középiskolai és egyetemi éveiről mesélt a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Kommcast című műsorában Karikó Katalin, az intézményből indult, ma világszerte ismert biológus. A színes anekdotákkal fűszerezett beszélgetésből kiderül, hogy a tudós – akinek munkássága nélkül nem léteznének a koronavírus ellen védő legmodernebb vakcinák – milyen emberi és szakmai úton jutott el oda, hogy ma legfeljebb Puskás Öcsivel van versenyben a legismertebb magyar címért.
A kutató szerint amíg ilyen magas a fertőzöttek száma, a maszk viselése az oltás után is javasolt.
Az mRNS-alapú vakcinatechnológiáért kapja a magyar kutató az Osztrák Iparegyesület díját.
A Széchenyi-díjas kutató szerint a Pfizer vakcinája már bizonyította, hogy a brit és a brazil mutáció ellen is hatásos.
